Érezted már azt, hogy mit nem adnál néhány igazán elvonulós napért és azzal együtt néhány jó kiadós alvásért? Szerintem az alvás nagyon fontos. A minőségi alvás meg manapság kincset ér a rohanó világunkban. Ehhez pedig egyik alapfeltétel, hogy legyen egy kényelmes ágyad. Így vagyok ezzel én is, ezért azt gondoltuk, hogy nem mindegy milyen ágyban alszanak a Kicsiház vendégei.

Na, végre elérkezett az a pillanat, hogy a bútorokon lehessen gondolkodni. Mi hova kerüljön a meglévőkből, amiket évek alatt gyűjtögettem össze? Hova mit kell beszerezni, hogy a legkényelmesebb, leghangulatosabb legyen a Kicsiház belül is? Az inspirálódó keresgélésnek köszönhetően rátaláltam az internet csodás világában az Rusztikus Bútor cégre, amely öreg, bontott fákat újra felhasználva készít gyönyörű, rusztikus bútorokat.

Gyorsan ki is találtam, hova mi kell, mekkora méretben, és hogy milyen is legyen egyáltalán. Mivel kicsi terek vannak, ezért kisméretű bútorok jöhetnek szóba, és van, ami direkt ide is készül méretre. Az ágyon viszont nem lehet spórolni! Se méretben, se kényelemben és a masszívságból sem engedtem.

Így született meg a Pacsirta Kicsiház hálószoba francia ágya, amely összetolva, de akár külön állítva is használható. Gyönyörű bontott robosztus gerendákból, viaszolva. Jó illatú, erős, masszív bútort készített nekünk Péter. Most ugyan még nincsenek a helyükön, de így azért tudom mutatni őket. Ha majd „felöltöznek” és a helyükön állnak mindenképpen jövök új képekkel.

Mint megtudtam, az ágyak fája kb. 141 éves borovi fenyőfa. És egy igazi különlegesség tartozik ehhez a sztorihoz! Sokan tudhatják, hogy 2019-ben felújították a Keleti-pályaudvart Budapesten. A fő épület csarnoka ugyan fémszerkezet, de fa elemeket is kapott anno. Szóval a Pacsirta Kicsiház ágyai a Keleti pályaudvar födém gerendáiból készültek! Wow!

+ Mit jelent ez neked? Valami a régmúltból itt tovább tud élni és remélem sokatoknak jelent ez ugyan olyan szívmelengető érzést mint nekem. És ha majd ebben az ágyban alszotok itt nálunk, ezek a régi, sokat-sokat látott öreg fák szebbé teszik az álmaitokat…

Összegyűjtöttem néhány régi képet és történetet a Keleti-pályaudvarról. Íme: az épület több mint 3000 darab, 15 méter hosszú vörösfenyő cölöpön áll, mert egy mocsaras területre épült. A vörösfenyőnek van egy olyan tulajdonsága, hogy vízben, vizes talajban nem rothad, hanem megkövül. Ezt használták ki például az olaszországi Velence épületeinél is, amely évszázadok óta áll vörösfenyő cölöpökön. És ezért esett a választás a Keleti-pályaudvar építésénél is a vörösfenyő cölöpökre. A talajt is ki kellett cserélni, mert jórészt hulladékból állt, helyére vagonokban hoztak új földet.

Az épületet Rochlitz Gyula, az akkori vasúttársaság magasépítési osztály vezetője, míg a hatalmas csarnok vasszerkezetét a kor, és talán minden idők legjelentősebb hidász mérnöke Feketeházy János tervezte. Az építkezés 1881-ben kezdődött el, a főépület 16 800 négyzetméter, a fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42, magassága 31,4 méter.

„Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában.” (Wikipedia) Később lett a neve Keleti-pályaudvar, mivel innen indultak a vonatok kelet felé, Romániába, Bulgáriába.

Blogbejegyzés kiemelt képe: 1900. Magyarország, Budapest VIII. Baross tér, Keleti-pályaudvar. A felvétel 1894-ben készült. Kép forrása: 93402 Fortepan/Adományozó: Kiss László